Rendezvény Index

A rendezvénypiac szárnyal,
de a költségek súlya egyre nagyobb.

A rendezvényszektor indexe 2024-ben 24 903 pontnál állt meg, ami bő négy év alatt több mint kétszeres növekedést jelent. Az ugrás hátterében nem csupán az organikus fejlődés áll: a 2020-as bázisév rendkívüli mélypont volt a Covid-zárások miatt, innen indult a szektor egyfajta „újraéledése”. A 2021-es és 2022-es években még robusztus emelkedés látszott, azóta viszont a dinamika fokozatosan mérséklődik.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2024-ben az árbevétel még mindig kétszámjegyű ütemben (11%) bővült, a foglalkoztatottak száma is nőtt, de közben a cégszám enyhén csökkent – tehát a piac koncentrálódik, a nagyobb szereplők kerülnek előnybe.

A költségek oldalán azonban egyre erőteljesebb a nyomás: a személyi jellegű ráfordítások több mint 24%-kal ugrottak meg, miközben a hatékonysági mutatók (EBITDA-arány) csak mérsékelten javultak. A likviditás és az eladósodottság alakulása negatív irányban rontja az indexet és az adóterhek és a költségek is egyre nagyobb súllyal jelennek meg, ami előrevetíti, hogy a profitabilitás megtartása a következő évek kulcskérdése lesz.

Összességében a rendezvénypiac a pandémiát követő visszapattanás után is erőteljesen növekszik, de immár nem a felszállóág eufóriáját, hanem a kifeszített működés valóságát látjuk: a pálya nyitott, de a mozgástér szűkül.

Rendezvény index alakulása

Újjáépülés után
feszes tempó

A bevételek szárnyalnak,
de a biztonsági háló vékony maradt.

A rendezvénypiac a járvány évei után újra magára talált, és 2022-től kezdve látványos növekedést produkált. 2024-ben a teljes árbevétel már meghaladta a 266 milliárd forintot, ami öt év alatt ötszörös emelkedést jelent. A bővülést nemcsak a bevételek, hanem a foglalkoztatás és a bérek gyors emelkedése is kísérte, jelezve, hogy a szektor ismét erős munkaerő-vonzó ágazattá vált.

A kép azonban nem minden elemében makulátlan: a nyereségesség megtorpant, a pénzügyi mutatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy a tartalékok nem korlátlanok, miközben az adóterhek súlya is fokozatosan nő. A főváros fölénye közben tovább erősödött, a piac koncentrációja pedig egyértelművé teszi: kevesebb, de nagyobb szereplő formálja a jövőt.

Mindez azt üzeni, hogy a rendezvénypiac lendületben van, de a jövő sikere azon múlik, mennyire tudják a cégek fegyelmezetten kezelni költségeiket, miközben megőrzik kreatív energiáikat.

Cégek alakulása
és megszűnése –
hullámzó pálya

Sokan jönnek, sokan mennek,
a piac mégis tartja a létszámot.

A rendezvényszektorban működő társas vállalkozások száma az elmúlt öt évben meglepően stabil maradt: 2020-ban 2599, 2024-ben pedig 2569 társaság tevékenykedett. A látszólagos egyensúly mögött azonban komoly mozgások rejlenek. Az induló cégek száma rendre száz körül alakul, 2024-ben 161 új szereplő lépett piacra, ugyanakkor 183 megszűnés is történt. Ráadásul a megszűnések közel 60 százaléka rendezetlen körülmények között zajlott, ami a szektor törékenységére figyelmeztet.

Az egyéni vállalkozások továbbra is erős lábat jelentenek a piac szerkezetében: a társas és egyéni vállalkozások együttes számának közel 44 százalékát teszik ki. Bár a számuk 2022 óta hullámzik, 2024-ben ismét 1993 egyéni vállalkozót tartott nyilván a statisztika, közülük 78 százalék aktív. Ez a rugalmasság ugyan életképességet jelez, de egyben sérülékenységet is: ezek a szereplők a gyors reagálás mellett nagyobb kockázatot hordoznak a megszűnések tekintetében.

Összességében a rendezvénypiac szerkezete dinamikus: az új belépők és a kilépők száma magas, de a „nagy egész” stabilitása fennmarad. A verseny tehát folyamatosan újrarajzolódik, ami éberen tartja a szereplőket, ugyanakkor folyamatos bizonytalanságot is beépít a rendszerbe.

Teljes cégszám, alakulás,
megszűnés (db)

Társas és egyéni
vállalkozások alakulása

Árbevétel és koncentráció –
a nagyok uralma

Kevés szereplő mozgatja
a legtöbb pénzt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzügyi adatok nem az összes nyilvántartott cégre vonatkoznak, hanem azon vállalkozások teljesítményét mutatják, ahol ténylegesen mérhető piaci tevékenység zajlik – azaz van árbevétel, foglalkoztatás és a gazdálkodás eléri a vállalkozói szintet. Ugyanakkor a piacot meghatározó néhány szereplő esetében a tevékenység miatti átfedések, vagy a végzett tevékenységek valódi tartalma is korrigálhatja az eredményt. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2025. augusztus 01-ig feldolgozott beszámolók adatai kerültek be a vizsgálatba.

A rendezvényszektor árbevétele 2024-ben újabb ugrást tett: a nettó bevétel átlépte a 266 milliárd forintot, ami az öt évvel korábbi szint több mint ötszöröse. Bár már a pandémiás években is bravúrnak számított, hogy egyáltalán működésben maradt a piac, a számok világosan mutatják, mekkora gátat jelentett a járvány: 2020-ban és 2021-ben a bevételek még szűk korlátok közé szorultak, az igazi felfutás csak 2022-től indult. Azóta a szektor lényegében szárnyal.

A növekedés mögött azonban erős koncentráció áll: a piac 80%-át mindössze a cégek 7,9%-a – 140 vállalkozás – termelte meg. Az árbevétel-kategóriák bontása is ezt erősíti: a kisebb, 100 millió forint alatti kör továbbra is a vállalatok többségét adja (1246 cég), de a középmezőny fokozatosan erősödik. A 100–500 milliós sávban 258 cég található, míg az 500 millió és 1 milliárd közötti bevétellel 35 vállalkozás zárta az évet. A valódi húzóerőt azonban a milliárdos kategóriák adják: az 1–2,5 milliárd közötti sávban 21, a 2,5–5 milliárdos körben 5, míg az 5 milliárd fölötti ligában 3 cég működik.

A területi megoszlás szinte egyirányú: a fővárosban realizált 205 milliárd forint árbevétel a teljes piac több mint háromnegyedét, 77%-át adja. Pest megye további 7,4%-kal járul hozzá, Fejér megye közel 5%-os súlya pedig szintén számottevő. Ez egyértelműen mutatja, hogy a szektor döntő hányada a fővárosi és központi régióhoz kötődik, míg a vidéki térségek összességében a teljes bevétel alig ötödét termelik.

Összességében a rendezvényszektor árbevétele dinamikusan nő, de a súlypont egyértelműen a nagy, fővárosi szereplőknél van. A kisebb vállalkozások sokan vannak, de pénzügyi értelemben marginális szerepet játszanak – a szektor lendületét a „nagyágyúk” határozzák meg.

Árbevételkategóriánkénti
megoszlás

Profit és közteher –
együtt mozognak a számok

A nyereség szárnyal, az
adóbevételek követik a ritmust.

A rendezvényszektor jövedelmezősége látványos átalakuláson ment át az elmúlt öt évben. Míg 2020-ban mindössze 4,3% volt az árbevétel-arányos eredmény, addig 2022-re 13,3%-ig kapaszkodott fel. A 2023–2024-es időszakban ugyan mérséklődött (11,8%), de így is háromszor magasabb szinten áll, mint a pandémia évében. Ez egyértelműen mutatja, hogy a szektor nemcsak kilábalt a válságból, hanem képes volt a bevételeit hatékonyan profittá alakítani.

Ezzel párhuzamosan az állam felé teljesített közteher is dinamikusan bővült: míg 2020-ban még csak 595 millió forintnyi adót fizettek be a cégek, 2024-re ez az összeg meghaladta a 3,7 milliárdot. Az árbevételhez viszonyítva ez 1,41%-os arányt jelent – vagyis nemcsak a nyereség nőtt, hanem a költségvetés részesedése is.

A számok tehát azt mutatják: a cégek erősebb profitot tudnak termelni, és ennek eredményeiből az állam is egyre nagyobb részt kap. Ez azonban nem gyengíti a szektor teljesítményét – inkább azt jelzi, hogy a rendezvénypiac érettebb, stabilabb és fenntarthatóbb pályára állt.

Árbevételarányos eredmény,
árbevételarányos befizetett adó

Árbevételi mutatók,
látványos felzárkózás

Az átlag húzza, a medián kapaszkodik.

A rendezvénypiac árbevételi mutatói szinte tankönyvszerű kilábalást rajzolnak ki az elmúlt öt évben. Az egy főre jutó árbevétel 2020-ban alig haladta meg a 15 millió forintot, 2024-re viszont 58,7 millió forint körül alakult – ez közel négyszeres növekedést jelent, és jól mutatja, mennyire felpörgött a szektor a pandémiás leállás után.

A medián árbevétel – vagyis az a szint, ahol a cégek fele alatta, fele fölötte teljesít – hasonlóan látványos fejlődést mutatott: 2020-ban még csak 3,8 millió forintot tett ki, 2024-re viszont 17,4 millió forintra ugrott. Ez több mint négyszeres emelkedés, ami arról árulkodik, hogy a középmezőny is egyre erősebben kapaszkodik fel.

Mindezzel szemben az átlagárbevétel már 170 millió forint fölé emelkedett, ami ötszöröse a négy évvel korábbinak. Ez a szakadék az átlag és a medián között világosan mutatja: a legnagyobb szereplők húzzák felfelé a számokat. Miközben a középmezőny tényleg fejlődik, a piac élén álló vállalatok sokkal nagyobb sebességgel növekednek, így az olló még mindig tágra nyitva maradt.

Összességében a kép biztató: a rendezvénypiac széles bázison stabilizálódott, de a nagyobb cégek dominanciája továbbra is meghatározza az iparág dinamizmusát.

Munkaerő és költségek –
dráguló humán erőforrás

Több ember, magasabb bérszámla.

A rendezvénypiac foglalkoztatási számai 2024-ben is erősödést mutattak: a szektorban 4 546 fő dolgozott, ami 8,8%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez immár a negyedik egymást követő növekedési év, ami azt mutatja, hogy a szektor nemcsak stabilizálódott a pandémiás visszaesés után, hanem folyamatosan bővülni is tud.

A személyi jellegű ráfordítások ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedtek: 2024-ben meghaladták a 33 milliárd forintot, ami 24,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Ha a 2020-as szinthez viszonyítunk, akkor a bérköltségek több mint kétszeresére nőttek, ami jól jelzi a munkaerő árának folyamatos felértékelődését.

Az árbevételen belüli arány ugyanakkor mérséklődött: míg 2020-ban a költségek még 27%-ot vittek el, addig 2024-ben már csak 12,5%-ot tettek ki. Ez részben annak köszönhető, hogy a bevételek sokkal gyorsabban bővültek, így a kiadások súlya relatíve csökkent, noha nominálisan egyre magasabbak.

Összességében a munkaerőpiaci trendek kettős üzenetet hordoznak: a szektor egyre több embert foglalkoztat és többet is költ rájuk, ugyanakkor a bevételekhez mért költségarány javulása azt mutatja, hogy a növekedés nem megy feltétlenül a jövedelmezőség rovására.

Foglakoztatottak létszámának
és személyi jellegű
ráfordításainak alakulása

Pénzügyi egyensúly –
szűkülő mozgástér

A likviditás fogy, az adósság nő.

A rendezvénypiac pénzügyi mutatói 2024-ben vegyes, de inkább aggasztó képet rajzolnak. A likviditási ráta 0,7-re süllyedt, ami már jóval a biztonságosnak tekintett 1,0 alatti érték, vagyis a cégek forgóeszközei nem fedezik teljes mértékben a rövid lejáratú kötelezettségeiket. Ez jelentős szűkülést jelez a pénzügyi tartalékokban, különösen a 2022-es 1,3-as szinthez képest.

A követelések forgási ideje 121 napra emelkedett, ami lassulást mutat a 2023-as 78 naphoz képest. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások nehezebben jutnak hozzá a bevételeikhez, vagyis a kintlévőségek begyűjtése egyre több időt vesz igénybe.

Az eladósodottság szintje szintén romló tendenciát mutat: 2024-ben 75,7%-ra nőtt a mutató, ami jóval meghaladja a 2022-es 60,7%-os szintet. Ez arra figyelmeztet, hogy a növekedést egyre inkább külső forrásokból finanszírozzák, ami hosszabb távon sebezhetővé teheti a szektort.

Összességében a rendezvénypiac pénzügyi stabilitása gyengült: a likviditás zsugorodása, a lassabb pénzáramlás és a növekvő adósságállomány együtt azt üzeni, hogy a bővülés ára a kockázatok emelkedése.

Időálló alapok,
új hajtások

A többség a tapasztalatból
építkezik, de az utánpótlás is kopogtat.

A rendezvénypiacon a cégek átlagos életkora 12,6 év, ami kiegyensúlyozott, de inkább érettebb struktúrát jelez. A vállalkozások kétharmada – 64% – több mint tíz éve működik, vagyis a piac gerincét a régóta jelenlévő, stabil szereplők adják. Ez a háttér biztosítja, hogy a szektor a sokkhatások – például a járvány – után is gyorsan tudjon visszarendeződni.

Ugyanakkor nem elhanyagolható a friss erő sem: a cégek 10%-a három évnél fiatalabb, további 8%-uk pedig 3–5 év közötti, ami azt mutatja, hogy az új belépők folyamatosan keresik a helyüket. Ha hozzávesszük az 5–10 éveseket, minden harmadik vállalkozás az elmúlt évtizedben indult. Ez érzékelteti, hogy a szektor nem zár be, hanem folyamatosan engedi be az új ötleteket és kezdeményezéseket.

A tulajdonosi és vezetői kör inkább a tapasztalat oldaláról erős: a legrégebbi vezetők és tulajdonosok több évtizedes múlttal vannak jelen, miközben a legidősebb tulajdonos 90 éves, a legfiatalabb pedig mindössze 9. Bár a 30 év alatti vezetők aránya alacsony – 4–6% –, jelenlétük azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció is belép a döntéshozatalba, még ha kisebb súllyal is.

Érdekesség, hogy 9 olyan cég működik, amely 500 millió forint feletti árbevételt ér el, és legalább 20 éve ugyanazon vezető irányítása alatt áll. Ők a szektor valódi „kitartói”: olyan bástyák, amelyek egyszerre jelképezik a piaci stabilitást és az állóképességet.

Társas vállalkozások életkor
szerinti megoszlása (2024)

Egy város,
háromnegyed piac

A rendezvények súlya a fővárosban van, a vidék csak apró szeleteket kap.

A rendezvénypiac területi megoszlása szinte letagadhatatlanul Budapest-központú. 2024-ben a főváros önmagában 205 milliárd forintos árbevételt ért el, ami a teljes piac több mint háromnegyedét (77%) adta. Ez a dominancia nem újkeletű, de az évek előrehaladtával egyre markánsabb lett: a járvány utáni fellendülés is elsősorban a főváros rendezvényeit erősítette.

A megyék súlya ezzel szemben jóval szerényebb. Pest megye a maga 7,4%-os részesedésével a legjelentősebb vidéki szereplő, míg Fejér megye közel 5%-kal követi. A legtöbb régió azonban 1% körüli, vagy az alatti aránnyal van jelen a piacon.

A foglalkoztatásban is erős a fővárosi túlsúly: tízből több mint öt munkavállaló itt dolgozik, és az egy cégre jutó átlagos létszám is itt a legmagasabb. Bár vidéken is látszik a növekedés, annak üteme elmarad Budapest tempójától.

Összességében a kép világos: a magyar rendezvénypiac motorja továbbra is a főváros, a megyék szerepe inkább kiegészítő – jelen vannak, de nem ők határozzák meg a trendeket.

Össz árbevétel 1 %-nál nagyobb
részesedéssel bíró vármegyék