„Az MarketingIndex+ elsője és utolsója.”
A rendezvény szakágazat a 2020-as COVID hullámig az Marketing Index+ vezető ágazata volt. A pandémia okozta korlátozások elsőként állították le a teljes területet, és – ahogy arra valamilyen szinten számítani lehetett – a fokozatos feloldások is az utolsók között érték utol ezt az ágazatot. A hosszú kényszerleállás komoly visszaesést okozott, aminek deprimált hatásai mind a mai napig érződnek, viszont az enyhítések miatt visszatérni látszik a COVID-járvány előtti időszak.
A rendezvény szakágazati fizetésképtelenségi kockázata cégmérettől függően (2015-2020)
A COVID helyzet eddig soha nem látott mértékben növelte a rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezetek kockázati indexét. Arányaiban a 0 és 100 millió forint közötti árbevételű cégek fizetésképtelenségi kockázata nőtt a legkisebb mértékben (55-ről 81-re), azonban náluk a legmagasabb ez a mutatószám. Ami talán a legmeghökkentőbb, hogy a 100-500 millió közötti és az 500 millió és 1 milliárd forint közötti, illetve afeletti árbevételű cégek kockázati indexe 2020-ban gyakorlatilag feljött a 0-100 milliós kategória mellé. Előbbinek 37-ről 79-re, utóbbinak 35-ről 75-re nőtt. De az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek kockázati indexe is több mint a duplájára, 23-ról 49-re nőtt.
A rendezvény szakágazati árbevétele 2020-ban a két évvel ezelőtti érték kevesebb, mint a felére esett vissza (56%-os volt csökkenési ráta – vagyis 132 helyett mindössze 58 milliárdot tudott felmutatni). Az adózott eredmény – többek között a válságkezelő intézkedések hatására – 78%-kal lett kevesebb (közel 2 milliárd forint), de összességében nézve az árbevételarányos nyereség így is a felére csökkent vissza a 2018-as és 2019-es értékekhez képest. Ezzel a kezdeti értékekhez képest is a legalacsonyabb szintet érte el.
A Rendezvény szakágazat árbevételarányos nyereségének alakulása (2015-2020)
A Rendezvény szakágazat árbevételarányos nyereségének alakulása a foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva (2015-2020)
A szakágazat árbevételarányos nyereségének alakulását tekintve az adózott eredmény és a létszám csökkenésének arányából – vagy inkább pontosabban és a krízishelyzetnek megfelelően aránytalanságából – tisztán kirajzolódik az, hogy a rendezvényszervező cégek sok esetben az alkalmazottak megtartása mellett döntöttek az adózott nyereség csökkenésének ellenére is. Az évhez képest viszonylag magas személyi jellegű ráfordítás (14 milliárd forint) ellenére az forintban értett adózott eredmény szűk 80%-kal esett vissza – amely túlnyomórészt az kormány adócsökkentési tervéhez köthető.